Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vízkereszttől Pünkösdig

2010.05.17


Vízkereszttől Pünkösd napjáig

 

Újév után Vízkereszttől, vagyis január 6.-tól kezdődött a farsang.

A farsang pontos idejét a Húsvét ideje határozza meg.

 

Húshagyó kedd után jön hamvazó szerda , amikor is minden füstölt húst

Akácfa hamuval hintenek be és elszórják egy külön e célra készített ládába,„szkrinyába”.

Ez a „szkrinya” kezdetben egyszerű deszkákból készült, később fafaragásokkal díszítették

Kulcsra zárták és a kulcs a gazdasszonynál volt.

Elkezdődött a böjt, ami hat hétig tartott.

A böjt ideje alatt a szerdai és pénteki napok hústalanok voltak, ilyenkor csak főtt tésztát és tojást ettek.

A böjt ideje alatt az asszonyok fekete ruhában mentek a templomba,

De a húsvét előtti vasárnap -virág vasárnap- mindenki színes ruhát öltött.

Nagycsütörtök napján az evangélikusoknál a 12.életévet betöltött gyerekek konfirmáltak, vagyis hitet tettek a vallásról.

Nagypénteken mindenki feketébe öltözött és úgy ment a templomba Jézus halálára emlékezve.

Ezen a napon a minden háziasszony az ősi szokás szerint derejét főzött, de nem zsírozta meg,

csak úgy szórta rá a mákot a kifőtt tésztára.

 

 

Nagyszombaton készültek a húsvéti ünnepekre Minden háznál sonkát, tojást, kocsonyát főztek, a kemencében pedig nagy fonott kalácsot és kuglófot sütöttek.

Húsvét előtt jártak a pásztorok a jószágtartó gazdákhoz „ vesszőzni” és kellemes ünnepeket kívánni.

A vesszőzés egy ősi szokás volt, a pásztorok egy köteg vesszővel érkeztek a és előbb az istállóban lévő jószágokat, majd a család minden tagját megvesszőzték megveregették.

A kisebb gyerekek még az ágy alá is bebújtak mert féltek a vesszőtől.

 A pásztorok hagytak a háznál a hozott vesszőkből,

A hiedelem szerint, akit a pásztorok vesszője megérint az szerencsés lesz egész évben.

A gazdasszony ezért hálából egy szép kerek fonott kalácsot és egy üveg bort adot, hogy a jókívánság valóra váljon.

A húsvét vasárnap nagy ünnep volt az egész család a templomba ment.

Húsvét hétfő pedig a fiúknak-férfiaknak volt nagy ünnep, locsolkodni jártak de nem ám kölnivel vízzel.

Minden udvarban volt gémeskút és a fiúk elkapták a lányt és nyakon öntötték egy vödör vízzel mondván :

 

„Kedves rózsabimbó nyíljál nyiladozzál”

 

A lányok meg ezért a nyakon öntésért még virágot meg italt is adtak a fiúknak.

A kis gyerekek pedig aprópénzt és hagymahéjjal festett tojást kaptak.

A század elején jött divatba orvosságos üvegbe vizet tölteni, fehér rongydarabkát kötöttek rá és így locsolkodtak már, így kevesebb víz került a lányokra.

Majd ezt követően egyik zsebbe vizes üveget a másikba meg szagosvizet tettek úgy mentek locsolkodni.

Különböző versikéket mondtak a legismertebb :

 

" Zöld erdőben jártam

Kék ibolyát láttam

El akart hervadni

Meg szabad e locsolni "

A háziasszony engedélyével utána elővették a vizes üveget azzal locsoltak,

Majd csak utána a szagos vizet hogy ne sok fogyjon.

 

Húsvét után negyven napra van az áldozó csütörtök és másfél hétre rá a pünkösd ünnepe.

Pünkösd volt a legszegényebb ünnep mivel kifogyóban volt a téli készlet. Sok háznál kalács helyett jó ha kenyér került az asztalra.

 

Pünkösd után következett az ünneptelen félév, igaz hogy az ezután következő időben a mezőgazdasági munkák miatt nem is értek rá ünnepelni.

 

 

 

A mappában található képek előnézete Hagyományos játékok

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.